A konferencián a Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányokat mutatták be a résztvevőknek.
Baksay Gergely kiemelte: a kiadási oldalon főként az uniós kifizetések csökkenése okozta az alacsony pénzforgalmi hiányt, de szerepet játszott az is, hogy az EU-s forrásokból finanszírozott állami beruházások elmaradtak a tervezettől. Elmondta, hogy az idén a GDP-arányos államháztartási deficit az MNB prognózisa szerint akár 1,4-1,5 százalékos lehet.
Jövőre a kormány által kitűzött hiánycél 2,4 százalék, de az MNB elemzői szerint ennél alacsonyabb lesz a GDP-hez mért deficit.
Úgy vélte, kedvezően alakulnak az államadósság folyamatai is, tavaly a végleges számok szerint 74,7 százalékra mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, ez az idén tovább csökken, az MNB elemzői szerint 2024-re elérheti a maastrichti előírást, a GDP 60 százalékát, míg 2031-re az alaptörvényben rögzített 50 százalékos célszámot is.
Palócz Éva, az MKT alelnöke, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója rámutatott: a többi régiós országban, különösen Lengyelországban az EU-s transzferek nem játszanak olyan nagy szerepet a gazdasági növekedés előmozdításában, mint Magyarországon. Számításai szerint 2010-2015 között a hazai gazdaság 9 százalékpontos kumulált növekedése 4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, ha az uniós pénzek megrekedtek volna a 2010-es szinten.
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegéből számolt külső finanszírozási képesség 2015-ben a GDP mintegy 8 százalékát tette ki, ennek jó részét is az uniós pénzek beáramlása adta - magyarázta Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az állami kiadások elmúlt években történt felhasználásáról kifejtette: míg az uniós tagállamokban a 2007-2008-as válságot követően az egészségügyre és szociális kiadásokra fordítottak növekvő összegeket, addig Magyarországon a válság után a büdzséből az általános közszolgáltatásokra, a gazdasági célú ügyekre, állami beruházásokra, míg a szociális kiadások csökkentek.
Belyó Pál, az ECO-VISTA Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője rámutatott: bár a kormány gazdaság-fehérítő intézkedései jelentős eredményeket, növekvő adóbevételeket hoztak, még mindig magas a becslések szerint a rejtett gazdaság GDP-hez mért aránya. Megfigyelhető, hogy a 2007-es válságig a 90-es években 25-30 százalékra becsült arány csökkent, azt követően azonban ismét emelkedésnek indult.
Belyó Pál elmondta: egyes becslések szerint 2017-ben 4800-5000 milliárd forintot a rejtett gazdaságban termelnek majd meg, persze annak minden adóvonzata nélkül. Hozzátette: a vállalkozások továbbra is a magas adóterhekre és járulékokra panaszkodnak, a vállalkozók szerint emiatt a feketefoglalkoztatás "legfertőzöttebb ágazata" az építőipar.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az ország gazdasága saját magához képest javult az elmúlt években, de nem lépett előre a régiós versenytárs országokhoz képest, és az unió átlagához történő felzárkózásban is csekély eredményt sikerült felmutatni.
Az államadósság GDP-hez mért aránya csökkent ugyan az elmúlt években, de ha a Paksi Atomerőmű tervezett fejlesztését, illetve az olimpia tervezett megrendezésének kiadásait is bekalkuláljuk, nem biztos, hogy az adósság bruttó hazai termékhez mért aránya a jövőben tovább mérséklődik - mondta, hozzátéve, e két nagyberuházás kiadásai együtt a GDP mintegy 30 százalékát adnák.
Vértes András szerint ezzel együtt a magyar gazdaság legfőbb gondja az, hogy az ország versenyképességét jelző rangsorokban egyre hátrébb szorul, hiába javultak az egyensúlyi mutatók.
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza vitatta Vértes András megállapításait, szerinte a paksi beruházás és az olimpia esetleges megrendezése legfeljebb a GDP mintegy 12 százalékát tennék ki.
Rámutatott: a gazdaság fejlődését jól mutatja a stabil inflációs környezet, az alacsony kamatok és a foglalkoztatás egyre javuló adatai. Kiemelte: ennek is betudható, hogy míg a büdzsé kamatkiadásai 2011-ben a GDP 4,6 százalékát adták, addig 2016-ban már csak a bruttó hazai termék 3 százalékára rúgnak. Arról is szólt, hogy az államadósság szerkezete kedvezőbbé vált, az államadósságon belül a devizaadósság aránya a 2010-es mintegy 50 százalékról 26,6 százalékra esett vissza.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában kiemelte: Magyarország sikeresen végrehajtotta a stabilitási és növekedési fordulatot, most a versenyképesség terén kell fordulatot elérni.
(Forrás:bankszektor.hu;mti/Fotó:mti)