A súlyos csalási ügyek felderítésére szakosodott brit nyomozóiroda (Serious Fraud Office, SFO) által bejelentett vádemelés előzményei a 2008-as pénzügyi válságig nyúlnak vissza, amikor a Barclays - több más, megrendült helyzetű brit nagybanktól eltérően - nem kívánt költségvetési tőkejuttatást igénybe venni a brit kormánytól, hanem a piacról hajtott fel pótlólagos tőkét.
A hétfői vádemelés a Barclays közvetlen befektetési banki feladatokat ellátó ágazata ellen irányul, de az SFO tavaly júniusban ugyanezen a címen vádat emelt a Baclays-csoport egészét átfogó Barclays Plc holding ellen is.
A pénzügyi válság óta ez az első vádemelés egy egész bank ellen Nagy-Britanniában.
Az eljárás a Barclays, valamint a Qatar Holding és a Challenger Universal Ltd. katari alapok között 2008 júniusa és októbere között lezajlott tranzakciókkal van összefüggésben.
Az amerikai Lehman Brothers bankcsoport tíz évvel ezelőtti összeomlása utáni piaci pánikhelyzetben a brit kormány és a Bank of England - a brit jegybank - minden idők legnagyobb, garanciavállalásokkal együtt összesen 500 milliárd fontos (180 ezer milliárd forintos) bankmentő programját indította el, amelynek keretében évtizedek óta először állami tulajdonba kerültek brit nagybankok.
Az akkor részlegesen államosított két legnagyobb bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds megmentésére közvetlenül több mint 65 milliárd font költségvetési tőkeinjekciót fordított a kormány.
A Barclays azonban nem kért a költségvetési támogatásból, hanem a katari partnereivel lebonyolított tranzakciókból vont be hozzávetőleg 15 milliárd dollár likviditást.
A nyomozóhatóság gyanúja szerint ebből a pénzből juttatott vissza a Barclays a katari államnak egy 3 milliárd dolláros hitelkeretet, az SFO szerint azért, hogy abból a katari alapok közvetve vagy közvetlenül Barclays-részvényeket vegyenek.
A nyomozóiroda szerint ez kimeríti a jogosulatlan pénzügyi segítség igénybevételének tényállását az 1985-ben kelt társasági törvény alapján.
Ha a Barclays bankszolgáltatási részlegét az eljárásban bűnösnek találják, a cég elvileg akár nemzetközi pénzügyi szolgáltatási jogosítványát is elveszítheti.
A Barclays megítélését már a nevéhez fűződő Libor-botrány is súlyosan kikezdte. Az azóta nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor az SFO és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays egyes kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort.
A Libor (London interbank offered rate) a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, évente 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal távozott Bob Diamond vezérigazgató és az akkori elnök, Marcus Agius is.